Itt vagyok újra!Remélem csak magamnak!Egy jó adag(vagy több...:))pálinkával a gyomromban,így kicsit másként értékelem a sorsom!
Betöltöttem a harmincat!Nagyon durva!Egyszerűen bele sem tudom gondolni!Ha egy 30 éves emberre gondolok,akkor nekem mindig egy megkomolyodott,révbe ért,felnőtt ember képe jelenik meg!Magamra gondolva pedig egy az életére csak épp készülő 18-20 éves ember jut eszembe!Nem tudom,hogy ezt más is így élte-e meg,de egy biztos:nem élem egy 30 éves életét és ez ha belegondolok,akkor flusztrál!Úgy érzem,hogy újrakalibrálni az életemet már késő,míg a jelenlegi verzió meg kilátástalan!Mit lehet ilyenkor kezdeni!Nem tudom!Ez itt a nagy baj!Itt vagyok 30 évesen és nem tudok magammal mit kezdeni!Adott egy okos,értelmes,tehetséges ember lehetőségek nélkül!Mi a megoldás?Ez a 10 milliós kérdés!Elveszettnek érzem magam,miközben úgy érzem,hogy becsukódtak a lehetőségek kapui előttem és örült vén vagyok!Az én koromban az emberek már megállapodottak,vagyonnal rendelkezőek és céltudatosan élik a nekik tetsző életet!Én pedig most vesztettem el a nekem tetsző életformát,az életem szerelmét és a lehető legmesszebbre kerültem az önálló életterem megteremtésétől!Mi lesz velem?Mi lesz 1 vagy 5 vagy 10 év múlva velem?Hol ér akkor az élet?Vajon az-e a sorsom,hogy a lecsúszottak,hitehagyottak,megkeseredettek életét kell-e élnem-mindezt úgy,hogy tudom,szerencsés körülmények között élhettem volna boldog életet is!Olyan boldogot,mint amilyen idén júniusban és részben júliusban voltam!Külön kegyetlenség az Istentől,hogy én tudom magamról,hogy tehetséges vagyok és ha máshova születek,akkor ezekkel a képességekkel boldog életet élhetnék a jelen pillanatban is,de ezek között a körülmények között nincs lehetőségem a jobbra!Fájdalmas ez,mert meggyőzödésem,hogy az értelmi fogyatékosok biztos,hogy boldogabbak tőlem,mert fel sem tudják fogni a helyzetüket,míg én intelligensen érzékelem az engem körülvevő világot és benne a kilátástalanságomat!Mennyivel jobb a gyogyósoknak,mert ők még egy leszálló lepkének a látványától is földöntúli örömöt éreznek!Most tudom csak megérteni a drogosokat és az alkoholistákat!Nem is biztos,hogy ők gyenge emberek!Lehet hogy ők csak tudatosan választották ezt,mert úgy jártak,mint én!Rájöttek,hogy a boldogság a lényeg!És ha a boldogságot képtelenek elérni,legalább a boldogtalanság szintjét csökkentsék!Márpedig az alkohol és a drog pont ezt teszi!Most jelen pillanatban beszívva jutok el arra,hogy az alkohol elviselhetővé teszi a külvilág kegyetlenségét és az igazságtalanságot!Segít elfogadni a feldolgozhatatlant!A külvilág loosereknek tartja az alkoholistákat,de így a társadalom peremére taszítva,már sokkal jobban érthetők számomra!
Hogy félek-e attól,hogy lecsúszok és alkesszé válok?Igen is meg nem is!Attól félek,hogy nem rendeződik a helyzeten sem rövid távon,sem középtávon!És ebben az esetben rákaphatok a lét elviselhetővé tévő csodaszerére:az alkoholra!Viszont tudom,hogy én fizikailag nehezebben válok függővé,mint egy átlagember!Tehát,ha rendeződne a helyzetem,ha értelmet nyerne a létem,akkor természetesen nem fordulnék a "lételviselhetőségi" szerhez.
A problémám nem is az alkohol körül forog,hanem a kilátásaim körül!Nem látom miként javíthatnék az életkörülményeimen,nem látom miként élhetnék nekem tetsző életet,nem látom mikor alapíthatnék családot megfelelő anyagi háttérrel,stb...Mi lesz velem?Nem akarok lecsúszott emberré válni!
Ma tanúja voltam annak,amikor egy általam sikertelen életűnek tartott ember Marcus Aureliussal példálózott!Iszonyú szar dolog belegondolni,hogy egy okos ember sikertelen az életben és én is az lehetek íg bármikor,ill. ott van a másik véglet,hogy látok sok-sok keceli jómodú,gazdag embert,aki meg akkora paraszt,bunkó,kapafőőd ember,hogy az se tudja,hogy élt a földön egyszer egy Marcus Aurelius(csak a példa miatt irtam,nem azért,mert ez fontos lenne),de akkora hatalommal bír és gondtalan életet él,hogy ez kurva nagy igazságtalanság!Miért engedi az Isten,hogy az értelmes emberek sikertelen,boldogtalan életet éljenek lehetőségek nélkül?Miért nem foglalkozhatok azzal amit szeretek és amihez értek?miért nem buszozhatok és oktathatok?Csakmert nem nyaltam egy büdös kurvának?Miért,miért,miért?Miért ez a büntetés Istenem?
Kérlek Istenem tedd jóvá a bűneidet!Kérlek tégy boldog és sikeres,elégedett emberré!Ezt kérem tőled!Ámen!

sa

még mindig csak ismerkedek ezzel a hülyeséggel,de legalább be tudom már lépni.Közben remélem,hogy Davy is legyőzi már végre azt a fasz svájci köcsög fedexet,akit rohadtul rühellek,mert eddig a mérlegük 12-0! Durva mi?De egyszer minden megszakad remélem,mert már nem sok esélyem van,arra,hogy vmi pozitív egyenleggel zárjam a teniszévet!Siralmas volt ez az év is,mint az összes többi,de talán a jövő év meghozza azt az áttörést,amire már minimum 2006 óta várom!az Isten jól megvárat,bassza meg!Pedig már 2006-ban is későn lett volna a jólét,most meg már egyszerűen olyan dolgok vannak végérvényesen mögöttem,amik soha vissza nem térők már és elbaszódtak,mert nem volt alternatívám a jelenlegi élethelyzetemre!Ha 2006-ban legkésőbb jóra fordult volna a sorsom,akkor mostanra már megteremtettem volna magamnak egy önálló életteret,egy adósságoktól mentes életet és ezzel elkezdhettem volna az oktatás kiszélesítését itt Kecelen is!Ha nem rúgtak volna ki a volántól,akkor erre lett volna esélyem jövőre is,de az már nagyon késő lett volna!Erre mostmeg még arra sincs szemernyi esélyem sem,hogy így 4-5 évvel a kívánatos után ez létrejöjjön!Max. ha visszahelyez a bíróság,de akkor is együtt kell élnek a folyamatos bizonytalansággal,hogy lehet,hogy holnap lesz az újbóli kirúgásom napja!Ráadásul ez még a határban sincs,most novemberben!nincs most semmi,csak a nagy nihil és ez megöli a lelkemet!Ha visszagondolok,hogy milyen jó életet éltem a kirúgásom előtt,hogy a volános évek alatt milyen érett,tudatos és érdekes,laza életet éltem,akkor kis híján megszakad a szívem!Állandóan csak egy kérdőszó zsong bennem:miért????Közben Davy csak nem tud átlépni a saját árnyékán,mert elvesztette a 2. szettet,ezzel természetesen a meccset is el fogja,mert lúzer!Erről jut eszemben,hogy nekem nincsenek önértékelési gondjaim!Tisztába vagyok magammal...folyt köv...

még mindig nem értem,hogy miért rossz a dátum órája!A lényeg,hogy hozzá kell adni 10 órát a bejegyzés alatti időhöz!Pontosan akkor írtam!

Nem tudom

Próba,próba,mikrofonpróba,1...2...3...:))

Szóval tisztába vagyok képességeimmel,erősségeimmel,hibáimmal,gyengeségeimmel és tudom magamról,hogy értékes ember vagyok!Nem arról van szó,hogy ezt hiszem,hanem,hogy tapasztalati úton tudom!Ennek ellenére jelenleg nem boldogulok ezzel az élet nevű játékkal!Az oldalvonal mellé helyezett egy büdös klimaxos kurva,aki történetesen a főnökasszonyom(volt).Naív voltam,hogy nem tudtam róla elképzelni,hogy képes ekkora igazságtalanságra és gonoszságra.Ill. elképzelni el tudtam,de sohase vettem komolyan!Mivel nem tudtam tenni ellene semmit,ezért homokba dugtam a fejem,így megóvtam magam a folyamatos stressztől,de így egyben elzártam magam attól a lehetőségtől is,hogy megmásítsam az utálatát!Az az igazság,hogy nem tudtam mit kezdeni ezzel a helyzettel!Néha néha készültem arra,hogy na most odamegyek hozzá és beszélgetésre "kényszerítem",hogy így oldjam a feszültséget köztünk,de az utolsó pillanatban mindig egyszerűbb volt elmenni mellette szótlanul,rá se nézve és így demonstrálva,hogy mennyire átnézek rajta és hogy mennyire lenézem őt!Nem tudom hibáztatni magam érte,de itt rontottam el!Ha az elmúlt egy-másfél évben képes lettem volna nyalni neki,akkor most élhetném a szeretett életemet és csomó jó élményben lenne részem!Úgy fáj!Miért kell az embernek a saját elveivel ellenkezőre kényszerítenie magát,hogy boldoguljon?Ez nem egyszerű kompromisszum!De nem ám!Ez önmegtagadás lenne!Kezdek hajlani arra,hogy bárcsak megtettem volna,bárcsak nyaliztam volna az Ildinek,de ez önálltatás!Volt lehetőségem és sohasem tudtam magam rávenni,mert én egyszerűen ilyen vagyok!Nem tudom megerőszakolni az elmémet!nem tudom olyan embereknek szépeket hazudni,akiket nem tartok embernek!A lehető legtöbbet megtettem amit tudtam(persze ez nem egyenlő mérték a lehetséges legtöbbel)!Passzív lettem!Nem beszéltem hozzá,csakha dolgom volt vele,nem köszöntem neki és nem néztem rá!Olyan sikeresen tettem ezt,hogy ha beléptem a tartózkodóba,akkor már nem is észleltem a jelenlétét és így nem rándult görcsbe a gyomrom!Jó érzés volt így viselkedni,mert így jól érezhettem magam a bőrömbe!És jól is éreztem!Harsány jókedvel viselkedtem a jelenlétében is,ami bőszítette őt!Én pedig csak még jobban a homokba dugtam a fejem!Vajon hibáztathatom-e magam ezért?Semmi esetre sem,hogy ez vagyok én!De ez a jellemhiányosság vezetett ahhoz,hogy az életem most kilátástalan és reménytelen.Ill. reménykedni lehet és kell is,de vajon érdemes-e?Meg hát hogy is kell a jelenlegi helyzetben?Céljaim világosak,de ezeket elérni újra szinte lehetetlen!mit csináljak most?Tűzzek ki új célokat?Minek?Tagadjam meg a gyerekkori álmaimat,a jelenlegi álmaimat?Én megvalósítottam őket és élveztem ezt!Csak így éreztem jól magam a bőrömbe és mindennek vége!Mi most a teendő!A válaszom is megvan!Nem,nem és nem!Én továbbra is buszvezető és gépjármű-oktató akarok lenni,mert mindig is ezt szerettem volna csinálni!De jelenleg nem csinálhatom,mert a rohadt kurvája egyetlen döntésével elvette ezt tőlem!Szegeden csinálhatnám ezt,de ahhoz oda kellene költöznöm!Erre pedig az Isten nem adott pénzt,pedig lehetősége megvolt rá a sportfogadásokon keresztül!Hiszek ebben,ezért is fáj,hogy akkor hagyott cserben,amikor már majdnem visszataláltam hozzá!amikor már úgy éreztem,hogy végre nekem is osztottak nyerő lapokat ebben az életben!Amikor sikeres voltam a munkáimban és amikor rámtalált egy gyönyörűszép szerelem is!Nem is tudom,hogy írjak-e erről,hisz a lelkem mélyén tudom,hogy bár nagyon megviselt,hogy a Ginával vége lett,de tudom,hogy jelenleg a munkám elvesztése és a nihil a depresszióm valódi oka és nem ő!Már rég feldolgoztam volna azt,hogy nem engem választott a kis buta(vagy nagyonis tudatosan okos..:)),ha az életemet tovább folytathattam volna ugyanúgy!Azt is megkockáztatom,hogy már lenne egy új kapcsolatom és ez nem is olyan légből kapott,mert akkortájt olyan nagy volt(vagy lehetett volna)az önbizalmam,hogy gyakorlatilag minden közelben lévő nővel flörtöltem nyíltan!
Nofene,közben Davydenko brékelte Federert és a meccsért adogat!Még nem akarom elhinni,de azért nem semmi!Persze az ilyenek ilyen helyzetben szoktak hibázni.Hasonló a helyzetemhez,ill. a bukásomhoz,de ott van a nagy különbség,hogy az én élethelyzetem romlását nem én,hanem más okozta!Én nem hibáztam,csaképp nem tettem meg többet,mint amit a jellememből adódóan tenni bírtam!Az egymilliós kérdés,hogy vajon ez az én hibám-e,de igazából ez mellékes!Én nem hibáztatom magam érte,annak ellenére sem,hogyha visszamehetnék az időben,akkor(Nahát...Davy megcsinálta!!!!Huhh szép volt!Örülök neki!)lehet,hogy ráerőszakolnám magam arra,hogy másképp viselkedjek az Ildivel,legfeljebb utánna szemenköpném magam a tükörbe!Persze ez csupán önálltatás!Ha visszamehetnék,akkor is így viselkednék,mert csökönyösnek és fafejűnek születtem.Az utóbbi 4-5 évben számtalan esetben kötöttem kompromisszumot így tudom magamról,hogy nem vagyok reménytelenül merev és elutasító és hát az igazat megvallva ebben az esetben jobb is,hogy nem adtam magamnak engedményeket!Értéktelen,hulladék emberekkel,mint amilyen az Ildi is,akikkel nem lehet szót érteni,mert nem akarnak velem szót érteni,azokkal nem kell együttműködni!ill. a minimális érintkezést kell csak tartani velük,ha a személyük kikerülhetetlen!Nem látom be,hogy ebbe a logikában bármi is hibás lenne!Inkább az Istent hibáztatom,mert ennek a tulajdonságomnak köszönhetöen előidézett egy olyan életszituációt,ill. lehet hogy csak nem hárított el,ami miatt a jelenlegi életem rossz és semmilyen!És ezt nem tudja meg nem történné tenni!Lehet az ilyet kompenzálni(sajnos még a szándékát sem látom,hogy erre törekedne),de akkor is itt van ez az elmúlt 4 hónap,ami kitörölhetetlen lesz az életemből!Bármilyen jóvá is fordul esetleg a sorsom,mindig ott lesz az az érzés,hogy ez a jelenlegi élethelyzet nekem soha nem kellett,hogy nekem ezt már nem kellett volna megtapasztalnom,mert ezt már átéltem kétszer is a múltban és mostmár semmi újat nem tud nekem ez megtanítani!Csak az érzés van,hogy ez szar!És erre nincs szükségem!Se most se soha tobbé!Ez engem nem épít,nem fejleszt sehova,nem leszek ettől több,sőt pont ettől leszek kevesebb!

Szóval!Ezt a bloggot csak saját magamnak írom egy olyan időszakaszban,amikor lelkileg nagyon tropa vagyok!Ha véletlenül vki ezt rajtam kívül olvassa,akkor szépen kérem,hogy most azzonnal hagyja abba és távozzon,mert nagyon durva gondolatokat szeretnék kiírni magamból!Vmi olyasmire gondolok,hogy úgy csinálok,mint amit tanácsoltak anno József Attilának terápia címén,hogy mindent írjon le válogatás nélkül ömlesztve,ami csak az eszébe jut!Nem tudom,hogy ez manapság a 21. században idejétmúlt terápia-e,de igazából nem is érdekel!szóval nagyon nagy zagyvaságok lesznek itt és ha vki a külvilágból idetéved,tuti,hogy totál zavarodott skizofrén baromnak tart majd,aki mostanában vagyok,annak ellenére,hogy én nem tartom magam annak,de muszáj vmit csinálnom,hogy tartsam magamban a lelket!Bárcsak lenne olyan ember aki kiutat tud mutatni nekem,de sajnos nincs!Problémám nem lelki eredetű,hanem a legreálisabb anyagi,fizikai szükség és erre a mai gazdasági körülmények között nincs megoldás!Ebből eredeztethető a lelki problémám,ami teljesen érthető,csaképp hiába vagyok ezzel tisztába,ha egyszer ez nem vigasztal!

hol is kezdjem el?Pl. ott,hogy nagy betűvel írom a kezdő mondatot!